Vállalati biztosítások és a COVID-19: A világjárvány tanulságai

Milyen tanulságokat vonhatunk le az elmúlt pár évben vállalatvezetési szempontból a járványt követően?

Az üzleti szükségletek rugalmasságot igényelnek
A COVID-19 váratlanul és hirtelen érkezett, és számos vállalkozást kényszerített arra, hogy gyorsan alkalmazkodjon a változó körülményekhez. A járvány kényszerű hatására egyes hagyományos munkavégzési keretek átalakultak, előtérbe kerültek a korábban kevésbé elterjedt atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka vagy a home office.
Ez azt mutatja, hogy a vállalkozásoknak rugalmasnak kell lenniük, készen kell állniuk az alkalmazkodásra.

A káresemények kiszámíthatatlansága
A COVID-19 miatt bekövetkező károk kiszámíthatatlansága rávilágít arra, hogy a vállalati biztosítási fedezeteknek általában széles körűnek kell lenniük.

A megelőzés és a védelem szerepe
A koronavírus járvány a munkavállalók megélhetésére komoly hatással volt. Alapvető jelentőségű, hogy ne kizárólag kulcsfontosságú gazdasági ágazatainkat védjük, hanem eszközeinket, technológiákat és infrastruktúrákat is, legfőképpen pedig a munkavállalókat és a munkahelyeket.
Az egyik legfontosabb erőforrás a munkaerő. Sok esetben a munkavédelmi oktatás része már a járványt megelőző, terjedését lassító edukáció, valamint védelmi eszközök biztosítása. Előbbiek mellett jelentős munkaerőt megtartó és lojalitást növelő tényező lehet a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások, melyek legtöbbje megelőző céllal rendszeres szűrővizsgálatokat tartalmaz. A szűrővizsgálatok ugyan nem védenek meg a fertőzéstől, de felhívják a figyelmet a munkavállaló esetleg gyengébb értékeire, betegségekre sorbanállás és várólista nélkül. Egy betegség felfedezése esetén a gyógykezelés hamarabb megkezdődhet és egészséges munkavállaló gyorsabban munkába állhat és kevésbé kitett immár fertőzésnek is.
Szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításokról részletesen itt olvashat.

A koronavírus okozta válság gazdasági hatása iparáganként és vállalatonként változó volt és több tényezőtől függött. Fontos volt, hogy tudtak-e az érintett cégek alkalmazkodni az ellátási láncokban keletkezett zavarokhoz tudtak-e készletekből dolgozni, illetve mennyire jól építettek a „just-in-time” („jól időzített”) termelési folyamatokra, a kiesett munkaerőt hogy, s miképpen tudják átszervezni jelentős munkaerő kiesés esetén.